Főnix

"Az életem új fejezete – Főnix és Albatrossz története."

Category: Uncategorized

  • 56.rèsz:Az idő ajàndèka Sanem körülnéz, látja, hogy Albatrosz arcán különös, összetört kifejezés ül. SANEM :(kis mosollyal, de komolyan):– Láttam, hogy Főnix itt volt… mi történt?Albatrosz mély levegőt vesz, tekintete megtörik.Leül, és mindent elmesél őszintén, töredelmesen. Sanem csendben hallgat, szemében az együttérzés csillog. SANEM:– Albatrosz… mondtam neked hogy mond el főnixnek az igazat. De… ember vagy.–…

  • 55.rèsz:Darabokra tört bizalom Főnix korán érkezik a stúdióhoz, szíve gyorsan ver, minden lépése határozott, mégis belül remeg.Kezében szorosan tartja a felmondását, apró ráncok a papíron a remegő ujjak miatt. „Ma véget vetek ennek… nem tarthat tovább” – gondolja magában, tekintete előre szegezve, minden mozdulata a fájdalmat és az elhatározást hordozza. Főnix lassan odalép Albatroszhoz, aki…

  • Főnix 54.rèsz: Rejtett titkok Főnix korán érkezik a stúdióhoz, hogy meglepje Albatroszt.A fények halványak, a gépek halk zúgása tölti be a teret.Arcán izgatott, apró mosoly, szeme csillogó kíváncsisággal. „Ma végre láthatom… remélem, örülni fog…” – gondolja, apró léptekkel halad, szinte lebegve a csendben.A stúdió üres, minden hangtalan, mintha a város is várna valami csodát. Albatrosz…

  • Főnix 53.rèsz:Érzelmek viharában A munka véget ér, a stúdió lassan kiürül.Főnix és Albatrosz külön távoznak, majd a parkoló sarkán találkoznak, ahol senki sem látja őket. ALBATROSZ: (lágy mosollyal):– Van egy meglepetésem.Főnix szeme felcsillan, szíve hevesen dobog.Ahogy beszállnak az autóba, kezüket összefonják és egyikük sem engedi el. VIDÁMPARK Ahogy belépnek a vidámparkba, Főnix szinte ugrándozik a…

  • Főnix 52.rèsz:A rejtőző igazságok A stúdióban szünet van.Mindenki szétszéled, kávé, beszélgetés, csattogó cipők. Albatrosz lopva körbenéz, majd elindul a folyosó végén lévő, eldugott próbafülkék felé.Ez az épület egyik legrejtettebb része sminkszag, ruhák, parfüm lóg a levegőben. Belép, majd beküldi az üzenetet:Üzenet Főnixnek:„Hátsó próbafülke. Most.” Főnix a sminkasztalnál ül, amikor megkapja az értesítést.Az arca elpirul :…

  • Főnix 51.rèsz: Szerelem a mindennapokban A stúdióban nyüzsgés van fények, díszletek, modellek készülnek. Főnix a sminkasztalnál ül, ecsetei sorban, koncentrál egy arcra. Albatrosz a kamera mögött figyel, de közben mindig Főnixet keresi a tekintetével.Amikor végre mindenki más elfoglalja magát, Albatrosz lassan, úgy „mintha csak véletlenül arra járna” odasétál hozzá. Főnix észreveszi persze, megint zavarba jön.…

  • Főnix 50.rèsz:Szív titkai A nap már magasan jár, mire Főnix és Albatrosz elhagyják a kunyhót.Az autóban csend van de az a puha, „mi már tudunk valamit” típusú csend. Főnix időnként félrebiccenti a fejét, hogy ránézzen Albatroszra, aztán gyorsan elkapja a tekintetét. Albatrosz meg csak mosolyog a bajusza alatt, élvezve, hogy látja rajta az izgalmat.Megállnak Főnix…

  • Főnix 49.rèsz:A szerelem árnyékàban A napfény lassan kúszik be a kunyhó ablakán. Az erdő halk hangjai – a madarak, a levelek susogása mintha csak rájuk vigyáznának. A kandalló mellett, a puha takarók között Főnix és Albatrosz már régóta ébren vannak… csak nem mondják. Főnix Albatrosz mellkasán fekszik, a férfi egyik karja a vállán pihen. A…

  • Főnix 48.rèsz:Közöttünk a csend A csók után néhány másodpercig csak állnak egymással szemben. A levegő remeg, mintha az erdő minden szála visszatartaná a lélegzetét.Főnix mellkasa gyorsan emelkedik-süllyed, a szíve kaotikusan ver, az arcát még mindig égeti a férfi közelsége. Albatrosz tekintete mély, puha, olyan, amitől Főnix lábai ismét megremegnek.De nem szólalnak meg. A szavak túl…

  • Főnix 47.rèsz:Az erdő fényei A csók után néhány másodpercig mindketten csak némán állnak. A levegő vibrál közöttük, mintha még mindig éreznék egymás érintését.Főnix ajkai enyhén remegnek, még mindig kapkodja a levegőt.Albatrosz tekintete sehol máshol nem pihen meg, csak rajta. FŐNIX:(halkan, zavartan)– E… Ez mi volt?ALBATROSZ:(közelebb hajol)– Szerinted?Főnix hátrálna, de már így is a falnak támaszkodik…