Főnix

Főnix

53.rèsz:Érzelmek viharában

A munka véget ér, a stúdió lassan kiürül.Főnix és Albatrosz külön távoznak, majd a parkoló sarkán találkoznak, ahol senki sem látja őket.

ALBATROSZ: (lágy mosollyal):– Van egy meglepetésem.Főnix szeme felcsillan, szíve hevesen dobog.Ahogy beszállnak az autóba, kezüket összefonják és egyikük sem engedi el.

VIDÁMPARK

Ahogy belépnek a vidámparkba, Főnix szinte ugrándozik a boldogságtól.Szemei felcsillannak a villódzó fények, a csillogó dekorációk láttán.

FŐNIX :(nevetve, szinte gyermeki hangon):– Ó, nézd csak! Ez csodás! Imádom! Annyira szép!Még mielőtt Albatrosz bármit mondhatna, Főnix megpillantja a körhintát és rögtön odarohan, nevetve.Albatrosz lassan követi, mosolyogva figyelve minden mozdulatát.

Főnix ujjai megfogják Albatrosz kezét, majd boldogan megcsókolja és átöleli, nevetése szinte ragadós.Minden apróság: a pattogatott kukorica illata, a villódzó fények, a zenék mind őt boldoggá teszik.

Albatrosz figyelmesen nézi, a szeme sarkában a mosoly a legőszintébb, amit csak mutathat.Pont ezt szereti benne: hogy minden apró öröm boldoggá teszi Főnixet.

ALBATROSZ: (suttogva, félmosollyal):– Nézni téged így… ez a legjobb rész a napomból.Főnix nevetve kapaszkodik belé, szorosan fogja a kezét, és még egyszer átöleli, a szívében a tiszta, gyermekien őszinte boldogság pulzál.

Óriáskerék mögött megállnak egy félreeső részen, ahol a fények játszanak rajtuk.

Albatrosz lassan maga felé húzza Főnixet, keze továbbra is a kezében, összefonódva.Főnix szeme felcsillan: ez a pillanat tökéletes számára.A csók lassú, édes, boldogsággal telt és még a csók közben sem engedik el egymás kezét.

Sanem a kislányával Laràval sétál, aki cukorvattát majszol.Lara tekintete megakad , majd izgatottan felkiált.

Lara:– Anya! Nézd! Ott Albatrosz bàcsi!

Sanem odanéz, felismeri a párost.Főnix és Albatrosz kézen fogva, csókolózva, teljesen elmerülve egymásban, nem veszik észre őket.

SANEM :(magában, mosolyogva):– Jellemző. Ezek sem bírják egymás nélkül.

FŐNIX ÉS ALBATROSZA csók után homlokuk összeér.

ALBATROSZ: (elfojtott mosollyal):– Ha rajtam múlik… sosem engedem el a kezed.

FŐNIX :(boldog, gyermeki lelkesedéssel):– Ma ne is tedd!És így, kézen fogva, átölelve, boldogan sétálnak tovább a fények között Főnix minden apróságnak örül, Albatrosz pedig élvezi.