Főnix

Főnix

51.rèsz: Szerelem a mindennapokban

A stúdióban nyüzsgés van fények, díszletek, modellek készülnek.

Főnix a sminkasztalnál ül, ecsetei sorban, koncentrál egy arcra.

Albatrosz a kamera mögött figyel, de közben mindig Főnixet keresi a tekintetével.Amikor végre mindenki más elfoglalja magát, Albatrosz lassan, úgy „mintha csak véletlenül arra járna” odasétál hozzá.

Főnix észreveszi persze, megint zavarba jön.

Albatrosz féloldalas mosollyal lehajol hozzá.

ALBATROSZ: (halkan, mély hangon):– Ha így nézel rám… mindig meg akarlak csókolni.

Főnix szeme kikerekedik, aztán a szokásos féle hirtelen bátorságból kibukkan a válasz.

FŐNIX:– Akkor miért nem csókolsz meg?Két másodpercig csak nézik egymást.

Albatrosz közelebb hajol már csak centi van köztük.

Főnix lehunyja a szemét……és abban a pillanatban elrobog mellettük egy stábtag egy fényállvánnyal.

Főnix összerezzen, Albatrosz hátra lép, mintha semmi sem történt volna.

A stábtag odaszól:– Bocs, útban voltam?ALBATROSZ :(jéghideg profizmussal):– Nem, minden rendben.

A srác továbbmegy.

Főnix és Albatrosz újra egymásra néz.

FŐNIX: (suttogva, kicsit duzzogva):– Mindig valaki…Albatrosz visszahajol — keze megérinti Főnix állát.

ALBATROSZ:– Próbáljuk újra?Főnix elmosolyodik, kicsit túljátszva.

FŐNIX:– Igen. De most gyorsan!Újra közelebb hajolnak…Albatrosz már majdnem megcsókolja……amikor a fénytechnikus elhalad mellettük:– Hé Főnix, kész a lámpád!

Főnix majdnem felkiált:– Komolyan?!Albatrosz visszatartja a nevetését.

ALBATROSZ: (halkan):– Egyszer sikerül.Főnix feláll, gyorsan színlelt profizmussal elrohan a reflektor felé, de visszafordul.

FŐNIX:– Ez még nincs befejezve.Albatrosz egy pillanatig csak nézi őt csillogó, „igen, tudom” tekintettel.

Munka közben Főnix érzi a pillantást a hátán megfordul, és Albatrosz ott áll egy kamera mögött, csak neki mosolyogva.

A köztük lévő játék vibrál mindenki körülöttük elfoglalt, de ők tudják:egy rossz pillanatválasztás, egy gyors mozdulat, és lebuknak vagy végre megcsókolják egymást.